Ablakmadarász

Szerencsés, aki következő szereplőnkkel összefut, de ha május, akkor a fülemülét (Luscinia megarhynchos) nem lehet kihagyni. Kedveli a sűrű növényzetet, ártéri erdők, csatornák, vízfolyások mentén, de egy-egy „természetközeli” parkban, kertben, temetőben is meghallhatjuk csodálatos énekét, amelyet ilyenkor májusban még éjszaka is hallat.

Bővebben

Európa legnagyobb galambféléjével folytatjuk, ő az örvös galamb (Columba palumbus), elterjedésében a fekete rigóhoz (Turdus merula) hasonló viselkedés figyelhető meg, mert az utóbbi évtizedekben erősen „elvárosiasodott” és meglehetősen közvetlen – szinte mindennapos látvány lett városainkban -- , viszont a természetes környezetükben meglehetősen félénk viselkedést mutatnak.

Bővebben

Következő bemutatkozónk a meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), az egyik legnagyobb méretű pintyfélénk, mely eléggé félénk, ám ha egyszer megjegyezzük hangját, utána könnyen megtalálhatjuk. Téli etetőinken is megjelenik.

Bővebben

Egy igazán hétköznapi faj a következő bemutatkozó, ő a balkáni gerle (Streptopelia decaocto). Leggyakoribb galambfélénk, közepes termetű, kecses megjelenésű faj, melynek „éneke” szinte mindenki fülében ott cseng. De azt, hogy ehhez több monda is kapcsolható, már kevesen tudják.

Bővebben

Második rigónk az énekes rigó (Turdus philomelos), mely fás környezetben még gyakori, így ártéri erdeinkben, folyópartjainkon, parkjainkban, kertjeinkben könnyűszerrel összefuthatunk vele. Éneke rigóhoz méltóan szép, szerencsére sokszor hallhatjuk (legfőképp a napfelkelte és a naplemente körüli időszakokban), hiszen nem fukarkodik megmutatni „énektudását” költési időszak idején.

Bővebben