Agóra történetek

A hét kistermelője: Mester Bálint, Dobapuszta
A hét kistermelője: Mester Bálint, Dobapuszta
2022-03-04

„Nyugodtan fekszem le”

Szerencsére a Helyi Termékek Vásárán igen népes a „sajtos” felhozatal. Több kézműves termelő is kínálja szebbnél szebb, ízesebbnél ízesebb portékáját. Ez mégis egyfajta „egység a sokszínűségben”. Dobapusztáról is rendszeresen érkezik szállítmány a szolnoki termelői piacra.
 
Nálunk ez úgy működik, hogy én vagyok a gazda- csap bele azonnal a közepébe Mester Bálint.
 Az az alapja az egésznek, hogy a tejminőség kifogástalan legyen. Mert ugye jót csak jóból lehet készíteni, a többi hamisítvány. A teheneinket a lehető legjobb módon tartjuk. Ez azt jelenti, hogy a fejősállományunk nem eszik GMO-t, nem eszik kukoricasilót, ami ugye tudjuk, hogy tele van aflatoxinnal. Csak jó minőségű szénát kapnak, meg konvencionális takarmányt. Amit mi magunk termelünk meg. A tehén megtermeli a jó minőségű tejet, innentől az a következő lépcső, hogy ezt a kiváló minőségű tejet úgy vegyük el a tehéntől, hogy az aranytiszta legyen. Itt nagyon fontos a fejés előkészítése, hogy ha bármi probléma van, azt észreveszi az ember. Így egy jó minőségű, jól kezelt tej kerül a tejhűtőbe. Addig az enyém, addig az én felelősségem. Ezt adom át a feleségemnek, a tejcsarnokból a sajtkészítő üzembe megy át a tej. Innentől már az ő kompetenciája. Megkapta a jó minőségű alapanyagot és a feleségem egy zseni. Nem jó az öndicséret, de tényleg nagyon ügyes. Ezek a különböző parenyica- félék a legjobbak az én véleményem szerint. A többi is jó, de a nejem nagyon kreatív, mert szinte minden piacra tud új és új ízekkel előállni.
 
A vásárlók mennyire ismerik el, elismerik- e egyáltalán Önöknek ezt az egyáltalán nem kis munkáját?  
 
Mi tényleg a termőföldtől az asztalig érünk. Földünk, kaszálónk van, megtermeljük, elkészítjük és itt vagyunk a végén. A lányommal együtt értékesítünk, ezt a vásárlók is díjazzák. Szerencsére nagyon is. Az előző két piacra például azért nem tudtunk jönni, mert alig volt már termékünk. Otthonról, a portáról elviszik a vásárlók. De tényleg mondhatom, hogy nagyon jó. Meg talán azt is elismerik, hogy szívvel- lélekkel adom. Ha a saját gyermekeimnek is szívesen adom, akkor másnak is szívesen adom.
 
Miközben ezeket mondja, az jutott eszembe, hogy ez olyan nagy dolog lenne? Hogy tiszta, tisztességes munkát végzek, ha élelmiszert állítok elő? Ennek kéne természetesnek lennie, nem?
 

Csak így és sehogy máshogy. Nem hiszi el, de nekem otthon van kirakva egy hűtőszekrény, egy bódét építettünk neki, mellett ott van a becsületkassza. Mondták többen is, hogy „Bálint! Nem félsz, hogy lopnak?” Nem lopnak. Az emberek alapvetően jók. Benne van a közmondásban: jó tett helyébe jót várj! Jót feltételezek, jót kapok. Senki nem lopott még meg! Az emberek jók és én ebből indulok ki! Így nyugodtan fekszem le, nyugodtan kelek föl és tudom, hogy ez a dolog csak jól működhet. Amikor a kaszálóra megyek ki és azt a gyönyörű szénát levágom, amikor szárad, amikor bebálázom, az a jó illat! Ha esetleg nem sikerül, akkor kidobom a gödörbe, mert nem adom oda az állatnak. Olyankor bosszankodom, de amikor sikerül, annak örülök és abból csak jó jöhet ki.



GI