Agóra történetek

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
2020-04-16

Az ENSZ határozata alapján 2006 óta január 27-én tartjuk a holokauszt nemzetközi emléknapját. 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg ukrán katonái felszabadították az auschwitzi haláltábort, ahol 1942 és 1945 között 2 millió ember vesztette életét. Ezen a napon a világ minden szegletében közösen emlékezünk meg a népirtás 6 millió áldozatáról, akiknek értelmetlen halálát okozta a náci ideológia.

A magyarországi holokauszt áldozatokról 2001 óta április 16-án emlékezünk meg, 1944-ben ezen a napon kezdődtek meg a gettóba zárások hazánkban, ahonnan körülbelül 437 ezer embert hurcoltak el a haláltáborokba (közülük 330 ezer főt azonnal kivégeztek).

Az 1944-es március 19-ei magyarországi német megszállás melegágya volt az 1920. évi XXV. törvénycikk, azaz a numerus clausus, ami alapján az országban élő nemzetiségek nem tanulhattak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora az arányuk az összlakosságon belül. Az 1938. évi XV. törvénycikk, amelyet az I. zsidótörvénynek neveztek, kijelenti, hogy a sajtó, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tagjainak, valamint az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehet izraelita vallású. Ezt követte az 1939-es IV. törvény, vagyis a második zsidótörvény, ami vallástól függetlenül zsidónak minősítette azt a személyt, akinek legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású. Ezeket az embereket eltiltották az értelmiségi pályán való munkától. 1941-ben kihirdették a harmadik zsidótörvényként ismert XV. törvénycikket, mely megtiltotta a zsidók és a nem zsidók közti házasságot.

Az első, magyar zsidókat is érintő, tömegmészárlás 1941. augusztus 27-29-én történt, amikor 23 ezer embert végeztek ki (közülük 10-12 ezer főt Magyarországról toloncoltak ki) az ukrajnai Kamenyec- Podolszkij mellett.

Az 1944-es német megszállást követően a Sztójay kormány bevezette a sárga csillag kötelező viselését és a zsidók lakásainak lefoglalását. Április 28-án megjelent a gettósításról szóló rendelet (viszont április 16-án már felállították az első kárpátaljai gettókat), amelynek értelmében a vidéki zsidóságot összegyűjtötték a nagyvárosok gettóiba, majd gyűjtőtáborokba szállították őket. Május 15-től megkezdődtek a tömeges deportálások, amelynek következtében néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót szállítottak haláltáborba.

Szolnokon is létre kellett hozni egy gettót. Először a Liget úton akarták kialakítani, ám ez ellen az ott lakók tiltakoztak. Így jelölték ki a belvárosban a gettót, a Csarnok utcában, ahol most a Pelikán Szálló és a „Fehérház” áll. Kerítést emeltek, és a városból, illetve a közvetlen környékről körülbelül 1200 embert zsúfoltak össze. Az akkori épületek közül egy még ma is áll, ez a Jászkürt utca 5. szám alatti ház. A megrendítő esemény emlékeit őrizte a Pelikán Szálló falán elhelyezett emléktábla, és a 2018-ban felavatott emlékkő.

Július 6-án Horthy Miklós kormányzó leállította a budapesti zsidóság tömeges elhurcolását, azonban az 1944. október 16-tól hatalomra kerülő Szálasi Ferenc azonnal újraindította a deportálásokat és decemberig 50 ezer budapesti és munkaszolgálatra kötelezett zsidót vezényeltek gyalogos menetben Németországba.

AZ 1941-es népszámlálás 725 ezer fő izraelitát mutatott ki, akiknek kétharmada a deportálások, a munkaszolgálat és a tudatos népírás során vesztette életét, a vidéki zsidóság szinte megszűnt, míg a fővárosiak közül 100 ezren menekültek meg. A becslések alapján 5 és 70 ezer közé tehetjük a magyarországi romákat, akik szintén a koncentrációs táborokban vesztették életüket, és augusztus 2-án emlékezünk meg róluk Magyarországon. A holokauszt emléknap során emlékeznünk kell még a deportált homoszexuálisokra, testi-és szellemi fogyatékosokra, politikai ellenségekre, számos kisebb egyház hívőire, orosz hadifogolyra, valamint lengyel nemzetiségűekre is, akik szintén áldozataivá váltak a fasiszta ideológiának.
 
Lásd még, ajánlott irodalom:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/magyarorszag-es-a-magyar-kiralyi-honvedseg-a-xx-szazadi-vilaghaboruban-1914-1945-BB49/a-magyarorszagi-zsido-holocaust-2BF/
 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_zsidosag_helyzete_magyarorszagon_a_nemet_megszallas_kuszoben/
 http://doktori.bibl.u-szeged.hu/666/1/DOKTORI_Csosz_2010.pdf
 https://www.youtube.com/watch?v=ch7utgoOjpw
 https://www.youtube.com/watch?v=f6VjprRNVxM
 http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=9363
 
Felhasznált források:

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_holocaust_nemzetkozi_emleknapja
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/04/16/a_holokauszt_magyarorszagi_aldozatainak_emleknapja_287
https://mult-kor.hu/ma-van-a-holokauszt-magyarorszagi-aldozatainak-emleknapja-20150416
https://mult-kor.hu/image/article/main/.630x1260/40443.jpg?lavid=321611