Agóra történetek

A magyar költészet napja - április 11.
A magyar költészet napja - április 11.
2021-04-08

„Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
A mindenséggel mérd magad”
(József Attila: Ars poetica, 1937)

1964-től április 11-én, József Attila születésnapján ünnepelik Magyarországon a költészet napját. Országszerte és évről évre irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, filmvetítésekkel, kiállításokkal, színházi előadással, rendezvényekkel készülnek az eseményre Magyarországon és a határon túlon egyaránt.
A névadóról, József Attiláról, számtalan könyv, tanulmány áll rendelkezésünkre. Élete, annak tragikumai, mentális zavarai, és munkássága, annak el nem ismertsége elválaszthatatlanok egymástól.

József Attila költői pályája során viszonylag gyorsan jelentkezett eredeti teljesítménnyel, elszakadt a tanult mintáktól és a Nyugat második nemzedékének legjelentősebb lírikusává vált. Megfáradt ember című verse (1923) mintegy tájhangulatként jeleníti meg a két világháború közötti fáradt ember lélekállapotát, határtalan gyengédségét és szeretetvágyát, míg a Tiszta szívvel (1925) provokáló módon fogalmazza meg a mindenétől megfosztott ember végletes válaszát végletes helyzetére. A fiatalon elhunyt költő néhány év alatt hihetetlen nagy utat tett meg művészi fejlődésében. Utolsó kötete, a Nagyon fáj (1936) a 20. századi líránk egyik csúcsa. A kései versek (Tudod, hogy nincs bocsánat, Talán eltűnök hirtelen stb. - valamennyi 1937-es) az életből való kikopás tragikumon túli rezignációjának torokszorító dokumentumai.
Halálát követően, 1937 decemberében egyetlen hónap alatt annyi nekrológ jelent meg róla, amennyi cikk a köteteiről összesen még az élete során soha.
A magyar írótársadalom hirtelen rádöbbent felelősségére, s megpróbál vezekelni: mindenki elsiratta, és felülvizsgálják korábbi véleményüket. S kezdetét veszi a bűnbakkeresés is, hogy a költő tragikus sorsáért ki a felelős; a vádlottak padjára ültetik Horger Antalt, Babits Mihályt, Illyés Gyulát, kommunista elvtársait, pszichológusait, kávéházi barátait, akik éveken át zsidó marxizmussal és freudizmussal tömték a fejét.

1938-ban posztumusz Baumgarten-díjjal, 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1945 után, a kiéleződő politikai küzdelmekben mindegyik párt és irányzat igyekezett kisajátítani a maga számára József Attila örökségét, mindegyik belekapaszkodott az életmű neki kedves és kedvező részletébe, megtették két háború közötti időszak vezéralakjává. Lehet, hogy éppen az vált utólagos sikere alapjává, ami annyira gátja volt elismerésének életében: hogy mindenhová és sehová sem tartozott.

Az ötvenes években egyenruhába kényszerített, egyszólamúnak beállított költészete lassan ismét többszólamúvá változott, egyre újabb szépségeit, gondolati mélységeit fedezték fel. Így előbb észrevétlenül, majd észrevehetően is
kikerült a hatalom felügyelete alól.
A hatvanas évek felemás viszonyait jellemzi, hogy míg egyfelől az ötvenes évek szellemét idéző módon vitáztak a költő és az illegális kommunista párt viszonyáról, másfelől jelentékeny tudományos eredmények születtek: fény derült az életrajz számos homályos részletére és új lendületet kapott a költő poétikai leleményeinek számbavétele is.
József Attila mindennapos táplálékunk lett; a hatvanas évek óta éppúgy „a költő” szinonimája számunkra, mint Petőfi. Nyughatatlan, megállapodásra képtelen szelleme, politikai fordulatokban gazdag életútja, kétségbeesésbe torkolló szeretetvágya, s a maga tökéletes csődjének könyörtelen megvallása, esendősége mindenkit lefegyverez.
Juhász Gyula a Szépség koldusa verskötete előszavában az ifjú szerzőt „Isten kegyelméből való költő”-ként ajánlja az olvasók figyelmébe. A későbbi életút ismeretében szinte profetikusnak tűnnek szavai:„Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki!

Pilinszky János az alábbi sorokat írta József Attila emlékkönyvébe: „Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.”
S ha már április 11, akkor meg kell említenünk Márai Sándort is, hiszen öt évvel József Attila előtt ő is ezen a napon látta meg a napvilágot. Márai Sándor író, költő, esszéista, aki 1928 és 1948 között a legolvasottabb és legtermékenyebb szerzők közé tartozott. Bár a naplóírás vált életművének jellegzetes műfajává, összesen harminckilenc műve (regények, versek, esszék, elbeszélések) jelent meg több kiadásban. 1948-ban emigrálni kényszerült, Svájc, Olaszország, New York után San Diegóban telepedett le és 1989-ben hunyt el.  1990-től újra kiadták műveit, és József Attilához hasonlóan posztumusz tüntették ki Kossuth-díjjal.
 

Lásd még, hasznos források:
- József Attila életrajz, pályakép, hatástörténet

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jozsefa.htm
- József Attila összes tanulmánya és cikke
http://magyar-irodalom.elte.hu/ja/
- Curriculum vitae
http://jozsefattila.elte.hu/irasok/irasok-1930-37.html#cv
- A Szeged folyóiratban a Tisza szívvel című vers megjelenése (1925. 03.25. 69. szám)
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1925_03/?query=%201925%20tiszta%20sz%C3%ADvvel&pg=190&layout=s
- Macht Ilona(szerk.): Négyszemközt az utókorral
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Foto_01_Jozsef_Attila/?pg=0&layout=s
http://epa.oszk.hu/02500/02518/00187/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1971_03_620-667.pdf
- Mandiner: A psziché útjain József Attila univerzumában (írta Partos Bence)
https://mandiner.hu/cikk/20180325_a_psziche_utjain_jozsef_attila_univerzumaban
- Valachi Anna: József Attila asszonyai 1. rész
https://www.youtube.com/watch?v=1fJdols2BKw&fbclid=IwAR0O66wUmyx7WtmjRAkV_cD1RWTiVDnbDgCI30-xGktM_TG5Rkq5Tw-lx3w
- Valachi Anna: József Attila asszonyai 2. rész
https://www.youtube.com/watch?v=WHEgOBraRSU
- Hagyaték- Zsenik vakvágányon Ady Endre és József Attila
https://www.youtube.com/watch?v=O2tgl1Itv1o
- József Attiláról kortársai: Zelk Zoltán
https://www.youtube.com/watch?v=rp_zJ10_5Cohttps://www.youtube.com/watch?v=3UYKE2S0wsw
-Szőcs Géza Kossuth-és József Attila-díjas erdélyi költő előadóestje a 2019-es Magyar költészet napja alkalmából
https://klebelsbergkastely.hu/eloadas-a-magyar-kolteszet-napja-alkalmabol/
-Szegedi csoportkép
https://nyugat.oszk.hu/html/galeriak/fotok_album/pages/001hub1_fondiii_2260_004a_nagy.html
 
Felhasznált források:

https://mek.oszk.hu/05500/05570/html/jozsef_attila0030.html
http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/veres/veres32.htm
https://magyarnemzet.hu/kultura/ma-van-a-kolteszet-napja-6682514/
https://adoc.tips/a-komor-fltamadas-titka.html
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/jozsef_attila_szuletesnapja__1905_a_kolteszet_napja_magyarorszagon
https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/PILINSZKY/pilinszky00373/pilinszky00531/pilinszky00531.html
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/
http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/veres/index.htm
https://pim.hu/hu/p/marai-sandor#eletrajz
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1784_marcius_27_korosi_csoma_sandor_szuletese