Agóra történetek

A magyar zászló és címer napja - március 16.
A magyar zászló és címer napja - március 16.
2021-03-10

Az Országgyűlés határozata értelmében 2015-től március 16. a magyar zászló és címer napja.

A jeles dátum méltó keretet ad mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt való főhajtásnak, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt. A határozat a nemzeti színről és az ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére és Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében, nyilvánította március 16. napját a magyar zászló és címer napjává.

Az Aba-Novák Agóra szervezésében minden évben, a március 15-i ünnepség részeként emlékezünk meg a magyar zászló és címer napjáról, ahol is az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis katonái bemutatják a magyar történelmi zászlósor 8 darabját.

 
    


A magyar történelmi zászlók egy csoportja, a magyar történelmi zászlósor néven ismert zászlók együttese 1985 óta része a magyar katonai, állami és helyi ünnepségeknek. A 23 darabból álló zászlósor a magyar hadi múlt legjellemzőbb zászlótípusait vagy a magyar hadtörténet leghíresebb korszakaihoz kapcsolódó zászlókat vonultatja fel. Eredetileg 1985. április 4-ére, a Magyarország felszabadításának 40. évfordulója alkalmából rendezett díszszemlére készíttették el, akkor 17 darabból állt.
 
A történelmi zászlósor 8 darabja Szolnokon található, melyet minden évben a március 15-i rendezvénysorozat részeként mutatnak be az ünneplőknek:

 
Az Árpád-házi királyok családi zászlaja
 
A vörössel és ezüsttel sávozott zászló I. Imre uralkodása alatt jelenik meg részint, mint zászló, részint, mint címer. Eredetéről több elképzelés létezik, egyes vélemények szerint keleti motívum tűnik fel a zászlóban, általánosabban elfogadott nézet szerint Imre király feleségének - az aragóniai királylánynak - kapcsolatai tükröződnek a címeren tekintettel arra, hogy az aragóniai címer függőlegesen sávozott. Az Árpád-házi királyok kettős keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal.
 
Hunyadi János zászlaja
 
A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal egészítették ki. Megjegyzendő, hogy ez az oroszlán nem egyezik sem a cseh királyi oroszlánnal, sem pedig Beszterce vörös oroszlánjával, bár a Hunyadiak Beszterce grófjai is voltak. Az adományozó levél az oroszlánt a bátorság jeleként emeli ki.
 
A szigetvári hős, Zrínyi Miklós zászlaja
 
Zrínyi Miklós zászlajáról csak annyit tudunk, hogy nevezetes kirohanásakor a hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, előlapján a korabeli magyar királyság címerével. Zöld alapszíne a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztet.
 
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem zászlaja 1617-ből
 
A jellegzetesen erdélyi stílusú zászló, a szokásos lángnyelvekkel mindkét oldalon Bethlen Gábor címerét ábrázolja, körülötte az erdélyi nemzetek jelképelemeivel. A zászló eredetije a XIX. század végén a millenniumi kiállításon még ép volt, a II. világháborúban azonban elpusztult. Itt jegyezzük meg, hogy a zászlók méretének megváltozta, azaz növekedése a haditechnika változásának oka, mert a tüzérség és a füstös lőpor megjelenésével a zászlók csak akkor voltak láthatók a csatatéren, ha méretük a szokásosnál nagyobb volt.
 
Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja 1660-ból
 
A XVI-XVII. század megszokott, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra igen jellemző lángnyelves díszítő motívumokkal. Ez a lángnyelv Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja, és elsőnek a johannita lovagok zászlaján jelent meg a XII században. Vannak arra utaló jelek, hogy Kelet-Európában és hazánkban a lángnyelvek elterjedését segítette az, hogy ezt a motívumot keleten is előszeretettel alkalmazták. A zászló alapszíne a kor kedvelt vöröse. Itt látható hátoldalán keresztre feszített krisztusábrázolás látható, "E jelben győzni fogunk" felirattal és az a1660-as évszámmal. A zászló előlapján Nyitra vármegye címere látható, amelyen Szt. László és a kun vitéz harca ábrázoltatik. A hagyomány szerint ennek a zászlónak az eredetije Buda 1686-os ostrománál részt vett a vár felszabadításában. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült.
 
Thököly Imre fejedelem zászlaja
 
Thököly Imre fejedelem zászlajáról semmiféle adat nem maradt fenn, ezért a zászló egy XVII. századi erdélyi zászlónak a rekonstruált változata. Vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.
 
A Baranyai Huszárezred ezredzászlaja 1730 körül
 
Jellegzetes huszárzászló a XVIII. századból. Előlapján a kétfejű sas mellén magyar királyi címerrel látható, hátlapján köpenyes Madonna-ábrázolás, Szűz Máriának ez az ábrázolása a XVII. és a XVIII. század elején nagyon népszerű volt, óvó-védő szerepet töltött be. Az agyonhímzett zászlólap jellemző a korra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítő, hanem esetenként a zászlótartót védő szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védenie kellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni.
 
Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló
 
A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható. Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren, a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja.
 






 
forrás: wikipedia