Agóra történetek

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja
2020-04-30

2012-ben a Magyar Országgyűlés január 19-ét tűzte ki a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává. 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a német lakosság kollektív bűnösség elve alapján való elűzetése és kisemmizése.

A németek kitelepítéséről szóló határozat az 1945. július 17. és augusztus 2. közötti potsdami konferencián fogalmazódott meg. A II. világháborúból győztesként kikerülő Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió a konferencián meghatározta, hogy a sváb lakosság, vagy annak egy része, Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról Németországba áttelepíthető. Ugyancsak határozatba foglalták, hogy az áttelepítésnek humánus módon kell zajlania és a megszállási területek között arányosan kell elosztani a visszatelepítetteket. A kitelepítést a győztes Csehszlovákiában és Lengyelországban a kormány maga intézhette, azonban a vesztesként kikerülő Magyarországon a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hajtotta végre. Lengyelországban 7-8 millió, Csehszlovákiában 2,6-3 millió lakost, Magyarországon pedig 200 ezer német főt érintett az elűzetés.

Hazánkban, ahol megosztott politikai viszonyok uralkodtak, végül a többség elfogadta a németek kitelepítésének lehetőségét, amely nagyban összefüggött az 1945-ös földreformmal, illetve az 1946-os Csehszlovákiai magyarok áttelepítésével, a székelyek menekülésével, és környező országokból beáramló magyarok fogadásával. A Szociáldemokrata Párt kivételével a pártok nyíltan vagy burkoltan, és különböző mélységekben, de támogatták a magyarországi németek kitelepítését.

A potsdami konferenciát megelőzően már hónapokkal korábban németellenes intézkedéseket vezettek be hazánkban, melyek a sváb lakosság jogait korlátozták, csorbították. Ennek értelmében 1945. március 17-én közzétették a földreformot, mely kimondja, hogy a német nemzetiségűek tulajdonát politikai vizsgálatok után elkobozhatják. Ezt követően májusban felállították a Népgondozó Hivatalt, melynek feladata volt a szomszédos országokból érkező magyar menekültek ügyintézése, illetve a németek kitelepítésének lebonyolítása. A németek jogfosztottsága, házaik és földjeik elkobzása adott lehetőséget a Magyarországon újonnan letelepíttetnek.

December 29-én rendeletbe adták a magyarországi német lakosság Németországba való kitelepítését, amely a német kisebbség kollektív felelősségén alapult. Nagy Imre belügyminiszter, a kitelepítés megbízott végrehajtója, 1946. január 15-én kiadott rendelettel lefektette a kitelepítés szabályait, amely alapján áttelepülni köteles, illetve elveszti állampolgárságát és vagyonát, aki az 1941. évi népszámlálás során német nemzetiségűnek vallotta magát, vagy, aki a Volksbundnak, vagy bármely más német fegyveres alakulat tagja volt. Kitelepítendő az a német személy, aki németesítette a korábban magyarosított nevét, vagy a német fasiszta politikát és annak céljait a magyar nép rovására támogatta. 1946. január 19-én elindult az első vonat Budaörsről, melyet többször leálló, akadozó transzferek követtek egészen 1948 nyaráig.

1946. február 27-én Magyarország és Csehszlovákia aláírta a lakosságcsere egyezményt, ami elvén amennyi Magyarországon élő szlovák jelzi költözési szándékát, annyi felvidéki magyart telepítenek át Csehszlovákia lakosságából Magyarországra. A koholt vádak alapján háborús bűnösnek ítélt és tömegesen deportált magyarok lakhelyéül a svábok felszabadult lakásai nyújtották az új letelepedési esélyt.

Németország amerikai zónájába 170-200 ezer magyarországi németet telepítettek át, azonban 1946 júniusában már nem vettek át több transzportot az amerikaiak, és 1946. december 1-jén végleg leállították a német kitelepítéseket. Azonban rengeteg, már kitelepítésre ítélt német rekedt a községében, akiket a magyar kormány és a Szovjet Katonai Adminisztráció megegyezése alapján Németország, szovjetek által megszállt zónájába telepítettek ki 50 ezer német lakost érintve. 40, egyes források szerint 70 ezer svábot pedig szovjet munkatáborba küldtek, akiknek harmada a helyszínen életét vesztette. 640 ezer hold földterület 75%-át szerezte meg a magyar állam a sváb gazdáktól és körülbelül 45 ezer lakóingatlant.

Az elűzött németek legfeljebb 100 kg-nyi csomagot vihettek magukkal, amibe beleszámítottak a személyes dolgok, ruhaneműk, élelmiszerek, esetleg munkaeszközök. A vagonokba 30-40 embert és csomagjaikat zsúfolták össze. Az átlagban 1 hétig tartó utazás alatti élelmiszert maguknak kellett biztosítaniuk. Méltóságukban megalázottan érkeztek meg Németországba, az utazás során történtek balesetek, és elhalálozások is, az elhunytakat azonban az út során kellett eltemetniük.
1948 nyarán leállították a kitelepítést, majd az 1949. október 11-i kormányrendelet el is törölte azt. 1950. március 25-én életbe lépett rendelet alapján az elűzött németek számára lehetővé vált, hogy magyar állampolgárságukat visszakapják, illetve visszatérhettek Magyarországra, amennyiben maradt itt hozzátartozójuk.
 
Lásd még, ajánlott irodalom:

http://real.mtak.hu/39342/1/toth.pdf
http://mek.oszk.hu/13600/13654/13654.pdf
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kitaszitottsag_a_magyarorszagi_nemetek_sorsa_a_masodik_vilaghaborut_koveto_evekben/
 
Felhasznált források:

https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a12h0088.OGY
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/12/rutsch-nora-magyarorszag-miert-a-magyarorszagi-nemetek-kitelepitesenek-nehany-kerdese-01-04-10/
https://web.archive.org/web/20150118193828/http://mult-kor.hu/20130119_ma_van_a_magyarorszagi_nemetek_elhurcolasanak_emleknapja?pIdx=2
https://web.archive.org/web/20150118193828/http://mult-kor.hu/20130119_ma_van_a_magyarorszagi_nemetek_elhurcolasanak_emleknapja?pIdx=2
https://archivnet.hu/egeszen-csinosan-vagyunk-mar-kitelepitett-nemetek-levelei-1948-bol
https://mki.gov.hu/hu/hirek/ma-van-a-magyarorszagi-nemetek-kitelepitesenek-emleknapja
https://cultura.hu/aktualis/ma-van-a-magyarorszagi-nemetek-elhurcolasanak-emleknapja/