Agóra történetek

A Tisza élővilágának emléknapja – Február 1.
A Tisza élővilágának emléknapja – Február 1.
2021-02-01

A Tisza Közép-Európa egyik legfontosabb és Magyarország második legnagyobb folyója. Teljes hossza 1.419 km volt, de a szabályozások után – melyek 1846-ban kezdődtek – 962 km lett. A folyó élővilága rendkívül fajgazdag. A Tisza egyik leglátványosabb jelensége a tiszavirágzás. A Tisza otthont ad a védett és folyómederben fejlődő sárgás szitakötőnek, valamint a védett és Natura 2000-es tompa folyamkagylónak is. A halfajok közül nagy számban él a folyóban a széles durbincs, a bolgár csík, de a német és a magyar bucó halfaunisztikai értéke is nagyon jelentős.


Tiszai katasztrófát előidéző események láncolata kezdődött meg 2000-ben, január 30-án este Romániában, Nagybánya mellett, amikor átszakadt egy bányászati cég cianidos, 93 hektár területű zagytározójának töltése, és az ott felhalmozott százezer köbméternyi cianiddal és nehézfémekkel szennyezett toxikus elegy több vízfolyáson keresztül a Tiszába jutott. A soha nem tapasztalt léptékű szennyezés két nappal később, február 1-jén ért hazánk területére, majd levonulva a folyón megtizedelte annak élővilágát. Ez volt a hazánkban az eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezés. A környezeti katasztrófa a planktonikus élőlények, a vízi makroszkópikus gerinctelen élőlények és a halállomány tömeges pusztulását okozta. Erre emlékezve a magyar országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozata alapján február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. A katasztrófa évében, az első vizsgálatok 32,6 milligramm/literes koncentrációt mutattak ki Csengernél, ami meghaladta az érvényben lévő határérték 320-szorosát. Február 2-án a megmérgezett folyó vize Vásárosnaménynál beleömlött a Tiszába. A hír sokkolta a közvéleményt, a szakemberek azonban gyorsan cselekedtek, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kárenyhítés egyetlen lehetséges módja a hígítás, eszköze pedig a Tisza-tó, pontosabban a Kiskörei Vízlépcső. Létrehozták a gazdag folyami élővilág, valamint a Tiszából nyert ivóvízen élő 120 ezer ember (Szolnok, Tószeg, Zagyvarékas, Szászberek, Újszász, Rákóczifalva és Rákócziújfalu lakossága) védelmét szolgáló stratégiát. A cselekvési terv kulcsfontosságú eleme a Kiskörei vízlépcső rendkívüli üzemrendjének kidolgozása volt annak érdekében, hogy a cianidos vizet a Tisza-tavon belül a folyómederben tartsák, majd a tározó medencéiből származó tiszta vízzel felhígítsák. Szolnokon munkába állt az a berendezés, amely óránként 1500 liter ivóvizet töltött műanyag zacskókba, amellyel a környék lakosait látták el. Február 8-án délelőtt elérte Szolnokot a sejtméreg, fő hulláma pedig 9-én hajnalban hagyta el a várost. Ekkorra már a környezeti katasztrófa híre nemzetközi visszhangot váltott ki. Február 13-án a cianid hullám elhagyta az országot.  Becslések szerint mintegy 1240 tonna hal pusztult el, emellett sok más populáció is súlyos károkat szenvedett. A környezeti katasztrófa Magyarországon másfél millió embert veszélyeztetett, és ezer, halászattal vagy turizmussal foglalkozó ember megélhetését tette bizonytalanná. A későbbiekben találóan Noé bárkájának is nevezett vízkormányzási intézkedések, közöttük a Kiskörei Duzzasztómű rendkívüli üzeme, a Tisza-tavi öblítő csatornák és ártéri fokok lezárása lehetővé tették, hogy a Közép-Tisza vidékén a mérgező anyagot a folyó medrében lehetett levezetni. Ennek köszönhetően a hullámtér, a biológiai sokszínűséggel rendelkező holtágak és a Tisza-tó öblözeteinek páratlanul gazdag élővilága gyakorlatilag nem károsodott. A precíz vízkormányzás eredményeként a toxikus anyagok Tiszafürednél mért 5,2 milligramm/literes koncentrációja Kiskörénél 3,8-ra csökkent, Szolnoknál pedig „csak” 8 órán át haladta meg a kritikus 2 milligramm/liter értéket.

 A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. Mondhatjuk, hogy mostanra már regenerálódott a folyó élővilága. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza „újjáéledhessen”.
 
Ajánlott olvasmány:

http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/a-tisza-folyo-mint-elohely
 
Felhasznált források:

http://www.agoradebrecen.hu/wp-content/uploads/0201-A-Tisza-elovilaganak-emleknapja.pdf
http://www.kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1919:husz-eve-toertent-megemlekezesek-a-cianidszennyezes-evfordulojan&catid=1:jeles-esemenyek&Itemid=74
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_tisza_elovilaganak_emleknapja
http://tiszaportal.hu/wp-content/uploads/2014/12/Tisza.jpg

Laczi Zoltán (2020. február 1.): A Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság lapja 43. évfolyam, különszám. Közreműködött: Fejes Lőrinc. Kiadja a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Kiadó: Lovas Attila igazgató