Agóra történetek

Felismerni a lehetőséget - A vallon tapasztalat
Felismerni a lehetőséget - A vallon tapasztalat
2021-04-12

Ha hinnénk a véletlenben - ahogy nem hiszünk -, úgy is gondolhatnánk, hogy a Helyi Termékek áprilisi vására okkal esett éppen a hónap tizenegyedik napjára, a Költészet Napjára. A kézműves termék előállítása- értve ez alatt a mézen át a friss zöldségen keresztül a szalámikat, sajtokat, akár a kerámiatárgyakat is- kreatív, alkotó, teljes embert kívánó folyamat. Akár a versírás.

Még a maszkok takarása ellenére is kedves ismerősként köszöntik egymást a vásárlók és a termelők. Újfent agórai a hangulat az Agóra előtt: csevegés, kereskedelem, személyes és közösségi kapcsolatok építése a közösségi téren/ térben.

 Még a világjárvány alatt, de már óvatos bizakodással. A pandémia egy éve szorítja korlátok közé valamennyiünk életét: ugyanúgy hatással van társas kapcsolatainkra, lelkiállapotunkra, a honi egészségügyre, mint tágabban értelmezett közösségünk gazdaságára. És ez a legkevésbé sem szolnoki sajátosság. Világjelenség.
 Ugyanakkor lehetőségeket is hordoz magában a koronavírus-jelenség. Erről közölt nagyon fontos cikket a Belgiumban megjelenő Ruralités nevű magazin. Az újság interjút készített Stéphanie Chavagna-nyal, a belga biogazdálkodókat összefogó Biowallonie képviselőjével. Ő ugyan a 2020- as tapasztalatokról nyilatkozik, mégis érdemes figyelemmel olvasni, a jelenben értelmezni az általa elmondottakat.

 Stéphanie arról beszélt, hogy a korlátozások miatt elmaradtak Belgiumban is a fesztiválok, a tömegrendezvények. Ennek pedig legnagyobb kárvallottjai a kézműves sörfőzdék voltak. (A kis műhelyekben, családi gazdaságokban előállított belga sörök reneszánszukat élik). Ugyancsak megsínylették a világjárványt a kezdő vállalkozások, ők ugyanis nem voltak még kellőképpen ismertek ahhoz, hogy meg tudják tartani, esetleg bővíteni vevőkörüket. Viszont tíz kistermelőből nyolc jelezte azt, hogy a karantén ideje alatt jelentősen emelkedtek eladásaik. Az otthonukba kényszerített belgák eddig nem tapasztalt figyelmet fordítottak az általuk vásárolt élelmiszerek minőségére: elkerülték a nagy tömegeket vonzó bevásárlóközpontokat, ezzel pedig „rákényszerültek” a helyi termékekre. A kereslet robbanásszerű növekedése pedig kikényszerítette a kistermelőkből, hogy online rendelési rendszerüket kialakítsák, fejlesszék, megoldják a házhoz szállítást.
 Ám ahogy feloldották a kijárási tilalmat, enyhültek a korlátozások és az „új” vásárlók többsége eltűnt. Valószínűleg visszatértek a nagyáruházak dömpingtermékeihez- ezt már Emmanuel Grosjean, a Termelők Kollégiumának szakértője teszi hozzá. Azt is kiemelte, hogy azok a biogazdálkodók, akik a megnövekedett kereslet miatt több zöldséget, gyümölcsöt kezdtek termelni, azoknak bizony a nyakán maradt a terménytöbblet. Ezzel együtt azonban a másfél hónapig tartó fellendülési időszak során a kézműves termelők 20 százalékos növekedést tudtak elérni.

 Egy sajtkészítő például arról beszélt a lap munkatársának, hogy a kemény sajt három hónap alatt készül el, ezt nem lehet egy hét alatt előállítani, míg a túró két nap alatt kész, így abból állítottak elő többet. Kiváló volt a minősége, volt is rá kereslet, így ötven százalékkal tudták növelni bevételüket.
 
Nem árt tudni…

Vallónia Belgium három régiójának egyike. Az ország déli részét elfoglaló, nagyjából tizenhétezer négyzetkilométernyi területen három és félmillió ember él. A lakosság döntő többsége francia anyanyelvű. Mivel ott- sem- érvényesült az orosz/ szovjet befolyás a második világháború után, így nem törtek meg az évtizedes/ évszázados családi gazdaságok sem. Világszínvonalú csokoládékat, sajtokat, söröket készítenek manufakturális körülmények között. A családi gazdaságok többsége korszerű gépekkel felszerelt, de az alapanyagok feldolgozása sok helyütt ma is az évszázados receptek alapján történik.


GI