Agóra történetek

Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja
Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja
2020-04-12

2012. december 3-én az Országgyűlés ellenszavazat nélkül emléknappá nyilvánította április 12-ét, amely a magyarok Felvidékről való kitelepítésének kezdetének napja volt 1947-ben. Az Országgyűlés nagyrabecsülését fejezi azon magyarok előtt, akit nem tagadták meg identitásukat, melynek következtében kitelepítéssel és kényszermunkával büntették őket.

A második világháború után újjáalakult és győztes félként kikerülő Csehszlovákia kormánya, melynek élén Eduard Beneš köztársasági elnök állt, kollektíven felelőssé tette a Csehszlovákiai kisebbségek között a magyarokat és a németeket Csehszlovákia 1938-1939. évi feldarabolásáért.
Az újonnan létrejövő kormány nem titkolt törekvése volt egy etnikailag tiszta szláv nemzetállam létrehozása, a német, valamint a magyar kisebbség „eltávolítása” Csehszlovákia területéről. Ennek értelmében 1945 április 5-én, Kassán kiadták első kormányprogramjukat, amelyet októberig még számos dekrétum követett (Beneš- dekrétumok).

Az 1945. júniusi potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak jóváhagyták a németek „humánus” módon való kitoloncolását, amelyet azonnal meg is kezdtek, és 1948-ig 3 millió németet deportáltak, viszont nem engedélyezték a magyarok kiűzését, helyette csak a lakosságcserét és az országok közös, egymással való megegyezését ajánlották.

A tiszta szláv nemzetállam létrehozása és a magyar lakosság teljes eltávolítása érdekében kevésbé direkt módszereket hozott létre a Csehszlovák Köztársaság:

A már említett Beneš- dekrétumok között 13 illette közvetlenül a magyar és német kisebbségeket, akiket az 1945. augusztus 2-i 33. számú dekrétum alapján megfosztottak állampolgárságuktól, jogaiktól, földjeiktől, munkahelyeiktől, intézményeiket bezárták, egyesületeiket betiltották, és korlátozták anyanyelvük használatát.

Ezeket követte az 1945-46-os téli kezdetű „munkaerő-toborzás” néven kiadott közmunkaszolgálatra vonatkozó 88. számú dekrétum, amelynek értelmében 44.000 munkaképes magyart deportáltak (a hozzájuk tartozó gyermekek, idősek létszámával együtt összesen meghaladta a százezret is) a Szudéta-vidékre, majd kényszermunkára ítélték őket. Minden ingó és ingatlan értéküktől megfosztották őket, és néhány óra alatt kellett felkészülniük a több napos, akár -20 fokos, marhavagonokban eltöltött útra, ahol végül a kitelepített németek helyére szállították őket. A szegényes, és gyakran bútortalan, (a helyi, cseh lakosság addig széthordta) korábban sváb családok által lakott házakban hátrahagyott ételeket, ruhaneműket találtak, amelyek azt sugallták, hogy visszajönnek értük. Számos esetben családokat szakítottak szét, és figyeltek arra, hogy településenként csupán néhány magyar kerüljön új helyre a cseh gazdáknál, akik akár az állatpiacon, úgy válogattak a „háborús bűnös” deportáltak között.

Kiűztek 36 ezer 1938 előtti magyar állampolgárságú ember, internálták a kassai, pozsonyi és komáromi magyarokat, akiknek lakásait elkobozták.
1946 nyarán beindult a reszlovakizáció, amely során az „elmagyarosodott” szlovákokat szerették volna visszatéríteni az anyanemzethez (cserébe szlovák állampolgárságot ígértek, nem kobozták el a vagyonukat, és nem telepítették ki őket.). A propaganda tevékenységgel kísért intézkedések után körülbelül 327-350 ezren kérik szlovákká nyilvánításukat

Az 1946. február 27-i magyarokkal való tárgyalás kapcsán közösen aláírták a lakosság-csere egyezményt, amelynek értelmében 1947 április 12-én elindult az első vasúti szerelvény magyar családokkal telezsúfolva. Az egyezmény szerint a Csehszlovákia annyi magyart telepíthet át Magyarországra, ahány szlovák önként távozik Magyarországról. Azonban Csehszlovákia jogot szerzett arra, hogy a szlovák népbíróság által háborús bűnösnek ítélt magyarokat (körülbelül 75 ezer fő családtagjaikkal együtt) egyoldalúan, az egyenlő arányon felül áttelepíthesse. A toborzó kampány ellenére csupán 60 ezer magyarországi szlovák kérte áttelepítését, amivel szembe, és a kvótát be nem tartva, 76 ezer magyart szállították el Csehszlovákia területéről, akiket a távozó szlovákok és kitelepített svábok helyére telepítettek le. Fontos azonban leszögeznünk, hogy más-más számokkal találkozunk minden vizsgálat forrás és minden oldal felöl, a hivatalos névjegyzékek vizsgálata a mai napig még folyamatban van.

A kisebbségellenes időszak az 1948. februári kommunista hatalomátvétellel lezárult, hűségeskü után a magyar nemzetiségűek visszakaphatták állampolgárságukat. 1954-ben érvénytelenítették a reszlovakizációs nyilatkozatot, ugyanakkor a dekrétumok hatályán kívül helyezését a mai napig nem tűzte napirendre sem a mai cseh, sem a mai szlovák állam.
 
Lásd még, ajánlott irodalom:

https://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/olvasoszoba/intezetikiadvanyok/Benes_dekretumok_es_a_magyar_kerdes_1945_1948.pdf
 http://mek.oszk.hu/19200/19250/19250.pdf
 http://mek.oszk.hu/12500/12521/12521.pdf
 https://mult-kor.hu/cikk.php?id=19686
 https://www.youtube.com/watch?v=ynuyfbslXdU
 https://www.youtube.com/watch?v=icBdfbOwHW0
 https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/34004/view/?pg=1&bbox=-526%2C-4197%2C7560%2C-13
 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/10308/view/?bbox=-1490%2C-3624%2C7559%2C-106
 
Felhasznált források:

https://mult-kor.hu/76-ezer-magyart-uztek-el-otthonabol-a-magyar-csehszlovak-lakossagcsere-soran-20160227
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1946_februar_27_a_csehszlovak_magyar_lakossagcsere_egyezmeny_alairasa/
https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a12h0086.OGY
https://cultura.hu/aktualis/a-felvidekrol-kitelepitettek-magyarok-emleknapja/
http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-csehszlovakiai-magyar-kisebbseg-tortenetenek-kronologiaja-0
https://archivnet.hu/politika/a_benedekretum_es_a_reszlovakizacio_hatasa.html
https://akfi-dl.uni-nke.hu/pdf_kiadvanyok/web_PDF_Az_elfelejtett_beke_JAV.pdf
http://www.klt.hu/docs/felvideki_magyarok_kitelepitese.pdf
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/deaki-232F/a-hontalansag-evei-241D/
https://www.watson.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=1506:szabo-karoly-a-magyar-csehszlovak-lakossagcsere-toertenete-diohelyban-struna-rekapitulacia-priebehu-vymeny-obyvatestva-medzi-eskoslovenskom-a-maarskom&catid=37:default
http://www.fortepan.hu/_photo/display/32734.jpg