Agóra történetek

Kis napi csillagászat 2. rész
Kis napi csillagászat 2. rész
2020-04-27

Folytassuk az építmények csillagászati tájolásával!

A régmúlt időkben vallási, kultikus, spirituális helyek építésekor figyelembe vették az általuk fontosnak tartott égitestek kelési és nyugvási irányait. Ezeket a helyeket, építményeket a kora korai középkorig így tájolták. Ilyen hely pl. az írországi Newgrange földalatti építménye, ahová a téli napforduló napján végig bevilágít a felkelő Nap. Vagy például a híres Stonehenge, ahol a nyári napfordulón az oltárkő fölött felkelő Napot köszöntötték. De említhetném az egyiptomi Nagy Piramist, pontos észak-déli tájolásával, a 30. szélességi fokra építésével és akkori fontos csillagokra néző folyosóival. A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség időszakában mind a négy oldalát megsüti a nap. Vagy pl. a szfinx tájolása.... , hozzá vezető út szintén kitüntetett irányt mutat, a felkelő Szíriusz irányát. Az építés idején. Ma már nem ott kel fel abban az időszakban. Így lehet visszadátumozni az építés idejét. Bár a Nagy Piramist „őrzi”, a számítások azt mutatják, jóval a piramis építése előtt készült a szobor és a hozzá vezető út.
 
 
És a keletelő templomok, a maja sportpályák tájolása, mind megannyi érdekesség,  amelyekben óriási szerepe van a csillagászatnak, az égbolt ismeretének, az akár több ezer éves égi ciklusok felismerésének.

Newgrange (Írország, i.e.3200)
Európa legszebb folyosósírjának a bejárata délkelet felé néz, pontosan a téli napforduló napkeltéjének irányába.

 
A folyosósírok belső szentélyét csak a téli napfordulón felkelő nap sugarai világítják meg.
A newgrange-i folyosó több mint 18 m hosszú, és három kis kamrában végződik, amelyekben hatalmas kőmedencék foglalnak helyet.

Az év legrövidebb napját megelőző és követő néhány reggelen mintegy 20 percig pásztázzák a napsugarak a bejárat feletti nyílást és a folyosó végében lévő kőmedencét. A téli napforduló az év legrövidebb napja, a természeti újév kezdete, az alvó föld ébredése.
 
A bejárat fölött egy nyílás található. Ezt a nyílást úgy tájolták, hogy a téli napforduló idején felkelő nap pontosan a résén keresztül tűzzön be a sírba (az ajtaját előzőleg nyílván kinyitották).

A fénynyaláb végigpásztázta a folyosót, és a szemközti kamra közepén állapodott meg.

A folyosósírt 1699-ben fedezte fel Edward Lhuyd.
 
Stonehenge (i.e.2500)
 
A Stonehenge körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wiltshire-ben. Építése három fázisban történt, Kr. e. 2500 körül kezdődött és 2100 körül fejeződött be.
Nevezetes kövei, nevezetes irányokat jelölnek ki, melyek égitestek, elsősorban a Nap és a Hold kelési és nyugvási irányai szerinti tájolásúak, az év nevezetes forduló napjain. Nyári napforduló, június 21, téli napforduló december 21.
Nevezetes kövei:
  • az ún. oltárkő,
  • az áldozókő,
  • a két stációkő és
  • a sarokkő, (amely a bejárat közelében, a Sugárút közepén áll).
A töltés belső oldalán két kisebb kör alakú árok sík földdarabot vesz körül; ezeket északi és déli sírhalomnak nevezik, közepükön valaha szintén kőoszlopok emelkedhettek.
 
Ilyen nevezetes irány a nyári napforduló , június 21. (régen június 24. a niceai zsinaton rögzítették le 21-ére i.e.325-ben), ezen a napon a felkelő nap iránya a kör közepén lévő Oltárkőtől nézve a Sarokkő felett van.
 
 
A külső kör üres lyukaiba fa oszlopokat állítva ki lehetett számolni a Nap- és Hold-fogyatkozások dátumait és a Hold járását, kelési és nyugvási irányainak változását nyomon lehetett követni. Nagy valószínűséggel nem csak vallási célból gyűltek itt össze az akkori emberek, hanem kőkorszaki obszervatóriumként is működhetett.
Hihetetlen összefogással és szervezéssel, messzi földről szállították ide vizi és szárazföldi úton az építéshez szükséges köveket.
 
 
A Nagy Piramis és a Szfinx tájolása