Agóra történetek

​Kis napi csillagászat 4. rész
​Kis napi csillagászat 4. rész
2020-05-07

​Mielőtt elkezdenénk barangolásunkat a Naprendszerben, a Galaxisban, az Univerzumban, még egy kis elmélet, mi módon is érdemes tekintenünk Világegyetemünkre?

Először is mi alkotja az Univerzumot?

Fény, sugárzások, erők, kölcsönhatások, mezők, tér és idő és anyag. Mindegyik önálló fizikai entitás, még a tér és az idő is. A legkisebb méretekben (Planck méretek, Planck-metrika, 10-43 sec, 10-32 cm) mindegyik apró darabokból, pici csomagokból, kvantumokból áll. Még a tér és az idő is „szemcsés” ebben a méret tartományban. Talán az előző felsorolásból a mező az, ami bővebb magyarázatra szorul; definíció helyett inkább gyakorlati megközelítés: pl. mágneses mező, vagy a mobil telefonok által használt térerő. Sokféle mező létezik.

És mi működteti az Univerzumot?

Törvények és szabályok. Ezek pontosan meghatározható rendszere teszi lehetővé, hogy ilyen szép és élhető Világegyetemben lehessünk. Hogy egyáltalán létezhessünk. Az anyagi részecskéket és az erőket, hatásokat közvetítő részecskéket 4 alapvető kölcsönhatás irányítja. Az erős magerő, ami a kvarkokat kapcsolja össze és általuk (3 db) építi fel a protonokat és a neutronokat, valamint a protonokat és a neutronokat egymáshoz kapcsolja. A gyenge magerő, ami a radioaktivitást és a protonok bomlását irányítja (béta bomlás). Az elektromágnesesség, a nevében is benne van milyen hatásokért felelős. És végezetül, négyőjük közül a leggyengébb, de a legtávolabb ható erő, a gravitáció.

És végezetül konkrétan miből áll az Univerzum? 4 % hagyományos, atomos anyag, 21 % sötét anyag (csak gravitációsan érzékelhető egzotikus anyagforma) és 75 % sötét energia, ami a Világegyetem egyre gyorsuló tágulásáért felelős. Ennyi az Univerzum, és nem több. Persze sokkal részletesebben is lehet, de azt a Csillagkedvelők Klubjában, személyesen…