Agóra történetek

Kis napi csillagászat 6. rész
Kis napi csillagászat 6. rész
2020-05-17

Nézzük akkor,  hol is vagyunk az Univerzumban, hol van a helyünk a Világmindenségben. Fontos információk találhatók a képeken. Uutazzunk az Univerzum peremére!

Ahogy növekednek a távolságok (és ezt kezdhetnénk innen bentről, a szobából is) úgy tágul a horizont, úgy látunk egyre messzebb és messzebb, és vesszük észre az egyre nagyobb szerkezeteket, szabályos mintákat az anyag eloszlásában. Ahogy az anyag különböző égitestekben áll össze (és azok akár más égitestekké fejlődnek), szabályosságokat szimmetrikus egyensúlyi állapotokat fedezhetünk fel. Alapvető mintázat formáló erő ekkora méretekben és távolságokban a GRAVITÁCIÓ. A négy alapvető kölcsönhatásból ez a leggyengébb, de egyben ennek a hatótávolsága nyúlik a legmesszebbre. Áthatja az egész Univerzumot és mozgásban tart, rendszereket és alakzatokat formál.

Első képünk a Föld, Majd a Föld - Hold rendszer. A Föld átmérője 12.600 km, a Föld - Hold távolság 384.000 k. Ezt az utat a fény 1,3 másodperc alatt teszi meg, tehát a Hold távolsága a Földtől 1,3 fénymásodperc. Az űrhajósok 3 nap alatt tették meg ezt az utat. Nem sok idő, de a Hold van hozzánk a legközelebb. A távolságok, ahogy haladunk tovább egyre csak nőnek.
A Nap 149.6 millió km-re van tőlünk, ez 8,3 fényperc. Utasszállító repülőgéppel, ha megállás nélkül megyünk, 20 év alatt érnénk a Naphoz….

A Neptunusz, az eddig ismert legkülső bolygó 4,5 milliárd km-re van a Naptól. Ez 4 fényóra. Innen olyannak látszik a Nap, amilyen 4 óra hosszával ezelőtt volt. Itt, ennél a távolságnál kezdődik a külső törpebolygó és kisbolygó övezet, a Kuiper-öv (egyik törpe bolygó a Plútó), és innen kifelé még 1,5 fényév, mire elérjük a Naprendszer valódi (gravitációs) határát. Tehát azt lehet mondani, hogy a Naprendszer, melyet gömb alakban egy külső üstökös zóna, az Oort - felhő zár le egy 3 fényév sugarú gömb térrészben foglal helyet. Űrhajóval idáig, a Naprendszer pereméig jelenlegi technikai színvonalunkon 35 ezer évig tart az út….
De nem állunk meg, folytatjuk utunkat a legközelebbi csillagig, a Centaurus hármas rendszerig. Alfa Centaurus A, B és a Proxima Centauri. 4,2 fényévre a Naptól. Azt azért még el kell mondani, hogy 1 fényév az a távolság, amit a fény egy év alatt 300.000 km/ másodperc sebességgel megtesz. Egy gyors szorzás (másodperc, perc, óra, nap, év) és máris megkapjuk, hogy kilométerben ez 9.460.730.472.600 km. Azaz 9,46 billió km. 1 db fényév….

Szóval a Naphoz legközelebbi csillag 4,2 fényév. Csillagvárosunk, a Tejútrendszer központja 26.000 fényévre van tőlünk, és a széle is ennyire. Tehát úgy félúton helyezkedünk el a közepétől a széléig. Lapos korong alakú a galaxisunk, nagyságrendileg 100 milliárd csillaggal és egy 4 millió naptömegű szupermasszív fekete lyukkal a közepében. Forog. Emberi mértékkel jó lassan, 250 millió év alatt tesz meg egy körbefordulást. Kis törpe galaxisok veszik körbe a Tejútrendszert néhány tízezer fényév távolságokban, de pl. a Kis és Nagy Magellán felhők 180 ezer fényévre vannak tőlünk. Viszont az első (és egyetlen) hasonlóan nagyméretű galaxis, az Androméda-köd 2,5 millió fényévre van a Tejútrendszertől. Mi ketten vagyunk a legnagyobban egy nagyobb rendszerben a Lokális Halmazban. Ez egy galaxis halmaz 10 millió fényév átmérőjű térrészben kb. 30-40 galaxissal. Gravitációsan kötött rendszer. Ezen belül közeledhetnek is egymáshoz a galaxisok (össze is olvadhatnak), de ennél nagyobb méretben már látványosan érvényesül az Univerzum tágulása. Körülöttünk kisebb nagyobb halmazokkal, és egy nagyon naggyal, a Virgo-halmazzal alkotjuk a Virgo-szuperhalmazt. 200 millió fényév átmérővel. És a következő nagyobb struktúra a szuperhalmazok halmaza és végül a legvégső határ, ameddig elláthatunk, a 13 milliárd fényéves távolság. Hogy ez gömbalakban vesz-e körbe minket, vagy egy 4 dimenziós hipergömb felszínére görbülve „körbejárható”, ezt nem tudjuk. Mindenesetre eddig tart az általunk megfigyelhető Világegyetem. Ám az Ősrobbanás –elmélet és a számítások szerint a kezdetektől eltelt 13,8 milliárd év alatt az Univerzum 96 milliárd fényéves átmérőre tágult, de ebből mi „csak” ezt a 13 milliárd fényéves távolságot tudjuk belátni minden irányban. És a SLOAN program, a Digitális Égboltfelmérés adatai alapján a számítógépekben egy nagyon különös és látványos hálós, szálas szerkezet rajzolódik ki. A „valódi” anyag a sötét anyag szálaira van felfűzve, a galaxisok galaxis-halmazok a szálak csomópontjaiban alakultak ki, ott gyűjtötte egybe őket a gravitáció, míg közöttük hatalmas üres térrészek helyezkednek el. Mintha a galaxisok gigantikus szappanbuborékok felszínén úszkálnának, a buborékok belsejében pedig semmi…. 4 % anyag, 23 % sötét anyag, és 73 % tértágító sötét energia. Ennyi és ekkora a Világegyetemünk. És talán több milliárd ilyen Világegyetem is létezhet egymás mellett, egymásról sohasem tudva, egymást nem érintve….



























































Legközelebb visszatérünk a Naprendszerbe és a Napot vesszük szemügyre.