Agóra történetek

Kis napi csillagászat 8. rész - A Merkúr
Kis napi csillagászat 8. rész - A Merkúr
2020-06-09

Nézzük akkor a Naphoz legközelebbi bolygót, a Merkúrt! A leggyorsabban mozgó bolygó a Naprendszerben, égi helyzetét szemmel láthatóan szinte napról-napra változtatja. Nem könnyű megpillantása, mert látszólagos maximális távolsága az égen a Naptól 28,3 fok. Ezért általában elveszik az alkonyi, vagy a hajnali szürkületben.

Kisméretű kőzetbolygó rengeteg érdekes tulajdonsággal, melyeket csak most kezdenek igazán felderíteni a kutatók. Mert bár nincs túl messze a Földtől (90 millió km), belső bolygó lévén elég körülményes az űrszondás megközelíthetősége. A Plútóhoz (6 milliárd km) indított New Horizons szonda útja 9 évig tartott, amíg elrepült a törpebolygó mellett, a BepiColombo űrszonda pedig, amelyet nemrég, 2018-ban indítottak, a tervek szerint 8 év alatt éri el a Merkúrt. Előtte a Messenger űrszonda vizsgálta az érdekes, légkör nélküli kőzet bolygót, melyet nagyon sok becsapódásos kráter borít. Fényképek alapján összetéveszthető a Holddal. Érdekes a Nap körüli keringése és a tengelykörüli forgásának 2:3 rezonancia aránya. Éppen ezért egy merkúri nap során (176 földi nap) reggel kétszer kel fel a Nap, este pedig kétszer nyugszik. Mindig visszafordul egy kicsit, és délben is tesz egy fordulót a legmagasabb égi pontján.

Forgástengelye függőleges, ezért a Merkúron nem lennének évszakok, csak éghajlati övek.
Méretéhez képest hatalmas vasmagja van, vélhetően egy másik bolygóval ütközés „hámozta” le róla a külső kérge egy részét, még a Naprendszer születése időszakában 4 milliárd évvel ezelőtt (elmélet).

Felszíni hőmérséklete, ahol süt a nap + 420 fok, az árnyékos félgömbjén -170 fok.

Einsteint a Merkúr Nap körüli keringésének megfigyelt anomáliája vezette többek között az általános relativitáselmélet megfogalmazásához, kidolgozásához.

Bővebb információ a mellékletben, még több képet a Csillagkedvelők Klubja facebook oldalán találtok.