Agóra történetek

„Mit kíván a magyar nemzet.” - Március 15.
„Mit kíván a magyar nemzet.” - Március 15.
2021-03-14

Március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc nyitánya, amelynek egykori célja a Habsburg-uralom megszüntetése és a függetlenség elérése volt. 1990 óta hivatalos nemzeti ünnepünk, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

1848 elején egyre inkább érzékelhetővé vált a Habsburg-birodalom külpolitikai helyzetének megrendülése. Az európai forradalmi mozgolódások (Palermo, Nápoly, Milánó), majd a február 22–24-ei párizsi forradalom híre mozdította ki a holtpontról a magyar politikát.

1848. március 13-án kitört a bécsi forradalom is, amely bátorítást adott Pest-Buda nemesi és polgári értelmiségi elitjének. A fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja, az utólag elnevezett, „márciusi ifjak” voltak, akik, a Pilvax kávéházban tartották összejöveteleiket.

A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-ai felirati javaslatának támogatására. (Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak mielőbbi cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a Tizenkét pont bevezetését és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Petőfi és mintegy tíz társa ezt követően a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvosi kar hallgatóihoz, majd a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a Tizenkét pont. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében (és maga Landerer buzdítására) lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot.

A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Itt fontos megjegyezni, hogy a mai álláspont szerint Petőfi, a közhiedelemmel ellentétben, nem szavalta el a Nemzeti Dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár számos más helyen elhangzott.

A nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-ai felirati javaslatát elfogadja, és beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. A magyar országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Pozsonyból Bécsbe utazott a királyhoz. Március 16-án Bécsbe is eljutott a magyar forradalom híre, V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte visszautasítani a beadott feliratot. Közvetve ugyan, de kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős ministeriumot (kormányt). V. Ferdinánd beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába és megígérte, hogy szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.

A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése (április 11.), amelyek eltörölték az elavult, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehetőséget biztosítottak a polgári fejlődésre egy majdnem teljesen önálló Magyarország számára. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, ott a forradalom vérontás nélkül zajlott.
Bár később a katonai harcokat a Habsburg-ház csak külső segítséggel, az Orosz Birodalom beavatkozásával tudta elnyomni, a magyarság 1860 óta mégis nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. Maga március 15-e napja és az azt követő, másfél évig tartó szabadságharc a modern nemzeti identitás legfőbb alapkövévé vált, a polgári átalakulás megindítója lett. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma
 
Felhasznált források:

https://mult-kor.hu/mi-tortent-1848-marcius-15-en-20160315
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_marcius_15_kitor_a_pesti_forradalom/
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/az_184849es_forradalom_es_szabadsagharc_evforduloja__a_magyar_sajto_napja__a_magyar_koztarsasag_nemzeti_unnepe
https://www.duol.hu/wp-content/uploads/2019/03/+otf/922w/Rozsnyaigrafika.jpg
 
Előzmények, ajánlott olvasmány:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzabadsagharcTortenete-SzabadsagharcTortenete-194849-es-szabadsagharc-tortenete-2-2/gracza-gyorgy-az-184849-iki-magyar-szabadsagharcz-tortenete-512E/i-kotet-a-szabadsagharcz-okai-16/ii-a-pozsonyi-orszaggyules-225/