Agóra történetek

Szolnok története és Szolnok napja rendezvény
Szolnok története és Szolnok napja rendezvény
2020-09-01

A város Szolnok napja néven évek óta ünnepli az 1847. szeptember 1-jén átadott vasútvonal létrejöttét, mely köré számos programot szervez és fog össze az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ. 

A Tisza és a Zagyva folyó találkozásánál fekvő terület már a kőkorszakban is lakott volt. Az ideérkező honfoglaló magyarok is észrevették és kihasználták a terület kiváló adottságait, stratégiai fontosságát. Ebből az időszakból számos régészeti lelet maradt ránk, melyek közötti ezüst tarsolylemez az egyik legszebb honfoglalás kori ötvösművészeti tárgyunk. Az újonnan szervezett ispánság központjává tette István király 1030 körül Szolnokot. Nevét a névadó Zounok ispántól kapta, a területen ispánsági vár is létrejött. Szolnok vármegye keleti terjeszkedése miatt elért egészen az erdélyi Dés vidéki sóbányákig, így a szolnoki ispán gyakorolta az erdélyi vajda tisztséget is 1441-ig. Fennmaradó emlékeink között a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében, 1075-ben említik elsőként hivatalos írásban is Zounok település nevét.

Az 1241-42-es tatárjárás során a pusztítás szinte teljesen néptelenné tette a Duna-Tisza közét és ezzel Szolnok területét is, IV. Béla azonban újratelepítette a régiót. 1380-ban Nagy Lajos királyunk felmérette Szolnok határát. 1422-ben Zsigmond király oklevelet adott ki Szolnokon, melyben a helyieket felmenti „a vámok és révbérek” alól.

A törökök elleni harcban Szolnok jelentősége felerősödött, 1550-1551-ben a már meglévő várát újjáépítették, a várost fallal és vizesárokkal vették körbe. 1552-ben Nyáry Lőrinc várkapitány 2 hétig tudta feltartóztatni a húszszoros erőben lévő török sereget, ezzel időt nyert az egri védőknek. Végül mégis török kézre került Szolnok, majd 1685-ben szabadult fel. A város képét nagymértékben nem változtatták meg 133 évnyi uralmuk alatt, azonban Güzeldzse Rüsztem budai pasa nevéhez fűződik, az alacsony vízállás során ma is látható, cölöphíd a Tiszán, amely hazánk legrégebbi hídja. Az 1703-1711 közötti Rákóczi-szabadságharc idején ismét megerősítették a várat. 1847. szeptember 1-jén a város fejlődésében nagy jelentősége volt a Pest-Szolnok közötti vasútvonal létrejöttének, amely az ország második vasútvonala. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során Szolnok ismét stratégiai fontosságú tiszai várossá vált. 1849. március 5-én diadalt arattak a császári seregek felett a magyar honvédek, ezzel sikeressé vált a tavaszi hadjárat.

1857-ben megépült a tiszai vasúti híd Szolnokon, így megindult a vasúti forgalom Debrecen és Nagyvárad felé, majd később Arad és Temesvár irányába is mellyel Szolnok vasúti gócponttá vált. 1876-ban ismét megyeszékhellyé lett, ezzel megnövekedett a közigazgatási és kulturális szerepköre Szolnok városának. A századfordulóra felélénkült a város kereskedelmi, ipara. 1902-ben 12 műtermes művészi kolónia létesült az egykori földvár helyén, lakói Európa-szerte ismertté tették az Alföld szépségeit.

A virágzó évtizedek végét az első világháború és annak pusztítása tette tönkre. A trianoni tragédia után azonban Horthy Miklós kormányzónak köszönhetően viszonylag gyorsan ismét talpra állt a város. A második világháború azonban visszafordíthatatlan károkat okozott, a lakosság közül 800 szolnoki zsidót gyilkoltak meg Auschwitzban. Az Amerikai-angol bombázók tizenkét légitámadásban pusztították Szolnokot. 1944 októberében áthaladt a front a városon, majd november 4-én a szovjetek szállták meg a várost, ahol már alig négyezer lakos maradt csupán.

A kommunista diktatúra alatt nehézipari központtá vált Szolnok, mellyel a gazdasági élet és a lakosság is ismét növekedni kezdett. 1960-ban közel 49 ezer ember élt itt. 1956-ban a megszálló szovjet hadsereg innen indította a szabadságharc leverésére irányuló „Forgószél” nevű hadműveletet, azonban a város vezetői próbálták megvédeni a lakosságot a pusztulástól. 1957. után több hullámban jelentős ipari fejlesztések indultak meg, 1975-re, a város 900 éves évfordulójára, Szolnok modern középvárossá vált. Az egyre gyarapodó lakosság azonban együtt járt a nagyarányú bevándorlással, mely során Szolnok elvesztette identitását, gyökértelenné vált.

A város Szolnok napja néven évek óta ünnepli az 1847. szeptember 1-jén átadott vasútvonal létrejöttét, mely köré számos programot szervez és fog össze az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ. Az egy hétig tartó, több helyszínes rendezvénysorozat Szolnok történelmét, az itt folyó életet, kultúrát, kikapcsolódási lehetőségeket, nevezetességeket próbálja bemutatni, erősíteni. A programokon szolnoki egyesületek, szervezetek, körök, közszolgálati intézmények, rendvédelmi hatóságok, egyházi felekezetek, művészek, sportklubok mutatkozhatnak be. A programok minden korosztály számára szólnak, családi kikapcsolódásnak is megfelel.

Lásd még, ajánlott irodalom:

https://www.djm.hu/
https://mnl.gov.hu/jnszml https://vfmk.hu/
https://kokovon.blogspot.com/2015/01/a-tiszai-vegvar-szolnok-1552.html http://www.blogszolnok.hu/index

Felhasznált irodalom:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/JNSM_Sk_1980_adatok_1/?pg=6&layout=s https://library.hungaricana.hu/hu/view/JNSM_Sk_1989_adatok_2/?pg=4&layout=s https://info.szolnok.hu/files/szolnok_konyve.pdf https://mnl.gov.hu/mnl/jnszml/hirek/140_eves_jasz_nagykun_szolnok_megye https://magyarmuzeumok.hu/cikk/hagyomanyorzo-es-szorakoztato-programok-szolnok-napjan Fotó: http://mek.niif.hu/01800/01885/html/index1392.html