Blog

Felforgatják a várost - 24 órán át
Felforgatják a várost - 24 órán át
2019-11-14

Tegye fel a kezét, aki tudja, mikor volt az első 24 órás vetélkedő Szolnokon! Bármily meglepő, nem 19 évvel ezelőtt…
 

Tizenkilenc éve városunkból indult hódító útjára az a fajta 24 órás vetélkedő, melynek példáját ma már országszerte megannyi városban. Idén kilenc középiskola közel négyszáz lelkes diákja érkezett a Széchenyi gimibe, hogy a mesék világával kapcsolatos feladatokban elmerülve egy teljes nap alatt kiderítsék, egy évig ki lesz a legjobb. Ebben az évben végül a Verseghy csapata nyert.

A középiskolások népszerű versenyét tehát közel két évtizede rendezik meg rendszeresen Szolnokon. Néhányan azonban talán még emlékeznek rá, hogy az első 24 órás vetélkedőkre ennél sokkal-sokkal korábban, még a nyolcvanas évek közepén került sor néhány éven keresztül. Azoknak a rendezvényeknek pedig a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ adott otthont.

A legelső versenyt 1987 okóberében rendezték, igaz, akkor elsősorban még nem középiskolások számára, hanem pár évvel idősebbeknek. „Vajon sejtette-e Hegedűs Tibor hadnagy, a megyeszékhely egyik katonai alakulatának KISZ-titkára, mekkora fába vágja fejszéjét, miután kipattant fejéből a huszonnégy órás vetélkedő ötlete és mindjárt hozzá is látott a megszervezéséhez?” Tette fel a költői kérdést a megyei lap tudósítója, akinek cikkéből megtudhatjuk, hogy az egy teljes napon át tartó vetélkedés során volt éjszakai vízibalett a Damjanich uszodában és egész csapatot szállító, szirénázó rolleres bevonulás is. Amint írta, számolatlanul dőlt az ötlet a rendezőkből, záporoztak a villámkérdések a csapatokhoz és óriási sikerrel zárult a rendezvény. Nem volt hát kétséges, hogy hagyományt kell teremteni a 24 órás vetélkedőből Szolnokon!




Egy évvel később tehát ismét egész napos megmérettetésre várták a szervezők a város ifjúságát, ezúttal már a középiskolákat képviselő csapatokkal kiegészülve. Erről így szól a Néplap 1988-as tudósítása:
„Aki a fáradt, de boldog csapatokat, az ugyancsak megviselt, ám mindvégig feladata magaslatán álló zsűrit látta tegnap délben, csak az érzékelhetett csipetnyit a második szolnoki 24 órás vetélkedő hangulatából.
Az elmúlt szombaton délben hét csapat rajtolt a 24 órás vetélkedőn... Hogy hogyan bírták erővel, ésszel, lelkesedéssel a legkülönfélébb szellemi és fizikai erőfeszítést igénylő feladatok teljesítését 24 órán át, azt kinek-kinek tőlük kellene megkérdeznie!

Hogy a tavalyi, s az új játékosoknak mi tetszett legjobban, arról megint csak ők vallhatnak. Említsünk néhány kuriózumot? Nos, kedves sétáló, bizonyára meglepődött egy tehenet látva hatalmas embergyűrű közepette a városközpont kellős közepén, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, meg a Pelikán Szálloda köré ékelt parányi zöld mezőben. S azt is láthatta, aki éppen akkor járt arra, hogy a tehénke milyen békésen tűrte, amint a csapatok kiválasztottjai az eredeti módszerrel - kézzel fejve - igyekeztek fél-fél perc alatt minél több friss, fehér fejecskéhez jutni. A műsorszám tetszési indexe akkor hágott a tetőfokára, amikor a bámészkodók közül előlépett a szovjet turistacsoport egyik hölgy tagja, s megmutatta, hogyan is kell ezt csinálni.

Vagy említsük az úszóversenyt, a vízibalettet? A fogkefegyűjtést vagy a kenderfonást? Az sem akármilyen tudomány! ... Az ötlet tehát bevált: évről évre sikerül a várost, a megyeszékhelyt „felfordítani” egy kicsit úgy, hogy az akció senkit se zavarjon, ám mindenki élvezze, aki így vagy úgy - részt vesz benne.”

A városi 24 órás vetélkedők története tehát sokkal messzebbre nyúlik vissza Szolnokon, mint két évtized. A recept azonban ugyanaz. Lelkesedés, ötletek, vidámság, no meg egy jó adag vetélkedés.