Blog

Tabák Lajos szellemiségét viszik tovább
Tabák Lajos szellemiségét viszik tovább
2019-11-25

Tabák Lajos nevét viseli az Aba-Novák Agóra második emeleti fotógalériája. Egy olyan fotósét, aki szociofotóival örökre beírta nevét a fotográfia történetébe. Szolnok díszpolgáraként, 104 esztendős korában hunyt el 2007-ben.
 

Személye összefonódott a Jászkun fotóklubbal is, amely csupán egyetlen évvel fiatalabb a művelődési központnál. Az egyesület 1980-ban alakult, s első elnöke ki más lehetett volna, mint épp Tabák Lajos.

Megyénk fotósai már a múlt század eleji képes sajtóban is rendszeresen jelentkeztek képeikkel. A fénykorban, a húszas évek végén, a harmincas évek elején pedig egész Európában jegyezték a legjobbakat. Több száz nemzetközi kiállítási díj került abban az időben Szolnokra, és az 1932-es „Szociofotó” kiállítás, valamint a körülötte kialakult rendőrségi botrány ma már fotótörténet. Ezt a tárlatot ugyanis nem engedélyezték, s Tabák Lajost Kassák Lajossal és Lengyel Lajossal együtt le is tartóztatták miatta. Tabák ugyanis Kálmán Katával, Lengyel Lajossal, Hevesi Istvánnal a mozgalom egyik főszereplője volt, és kapcsolatban állt Kassák „Munka”-körével épp úgy, mint a német, osztrák mozgalommal. Művészi munkásságának leghangsúlyosabb időszaka volt az 1930-as évek.
Életművének nagy része azonban a 2. világháborúban elpusztult, csupán egy része maradt fenn a korabeli baloldali magyar és német sajtóban. 

Továbbra is Szolnok legismertebb fotósaként jegyezték azonban, s természetes, hogy a fotóklub megalakulásában is kulcsszerepet játszott. Hosszú éveken keresztül elnökként dolgozott, később tiszteletbeli elnökké választották. Amint azon az 1980-as alakuló ülésen eldőlt, a továbbiakban a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ adott otthont a megyei fotósmozgalomnak.

Amint a Néplap tudósításából kiderül, a rendszeres és minőségi munkát céljának valló fotóklub feladata kettős. „Általa a legjobb fotósok bekapcsolódhatnak az országos mozgalomba, önképzési, önművélési lehetőségük van a rendszeres képbírálatok, pályázatok révén. Másrészt a szakkörök elméleti és gyakorlati támogatásával magasabb színvonalra emelkedhet a megyei amatőrmozgalom, ezzel is biztosítva a tehetségek kibontakoztatását és a klub utánpótlását. A klubtagság feltétele mindössze a rendszeres és eredményes munka; tehát ugyanúgy várják a természetfotósokat, mint a szociofotó és a művészi célú fotográfia képviselőit…” - szól a tudósítás.



Az alakuló ülés Tabák Lajost választotta a klub elnökévé, a következő évek, évtizedek során pedig számos programot, kiállítást, pályázatot szervezett az egyesület. Tizenhét alapító tag hozta létre a klubot, majd a tagság az évek során harminc fölé emelkedett. A klub fotósai rendszeresen részt vettek és vesznek,  díjakat nyernek rangos hazai és külföldi pályázatokon, egyéni és csoportos kiállításokon adnak számot tehetségükről. Nyitott foglalkozásokon előadásokat tartanak, s emellett jó néhányan fotótörténeti kutatásokat is végeznek, szakcikkeket írnak. A klub 1983-ban kapta az első kitüntetést, a Népművelési Intézet nívódíját.

A Jászkun Fotóklub mellett általános és középiskolásoknak szakkört indítottak az MMIK fotólaboratóriumában. A rendszeres megyei pályázatokon kívül nemzetközi fotópályázatot is hirdetett a klub a művelődési központ közösen.

Fontos állomás volt a klub életében 1991. Ebben az esztendőben ugyanis a klub tizenkilenc tagjának 55 képből álló tárlata vándorolt japán városokban. Ez volt az első alkalom, hogy magyar fotóklub mutatkozott be a távoli Japánban, sőt, a yokohamai megnyitóra megyei küldöttség is utazott.