Blog

Vitéz László nyomában
Vitéz László nyomában
2019-11-02

Hogy van a bábozásnak egyfajta különleges varázsa, azt korosztályra való tekintet nélkül bárki tapasztalhatta már, aki megfordult valamilyen bábelőadáson.

A nézőtéren izgő-mozgó több száz gyerek ugyanis garantáltan egy szempillantás alatt elnémul, amint megjelenik a paraván fölött Vitéz László hetyke-bajszos bábfigurája, s nem is szűnik a bűvölet egészen addig, míg a bátor legény furfangosan le nem győzi nem csak azt a fránya ördögöt, de sorban egymás után az oroszlánt, a sárkányt és az óriást is, elnyerve ezzel a szépséges királylány kezét.

Talán ennek köszönhető, hogy az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ nemrégiben célul tűzte ki, hogy a báb, mint művészeti ág, mint közösségfejlesztő és pedagógiai módszer nagyobb teret kapjon az intézmény szakmai tevékenységében.



Ennek érdekében elkészült egy bábstratégia, mely irányt mutat a szakmai folyamatok generálásában – jelentette be Molnár Lajos Milán, az ANKK vezetője.
Megyei adatbázis készült a bábozáshoz kötődő szakemberekről és képzést is szerveztek ezzel kapcsolatban. A kezdeményezés célja pedig nyilvánvalóan az, hogy a bábos élet pezsdüljön fel a városban és a térségben, a bábos műfajok hangsúlyosabban jelenjenek meg az intézményi és városi programokon, szakmai segítséget kapjanak azok, akik bábcsoportot szeretnének létrehozni, az Aba-Novák Agóra pedig központjává, hanem mozgatójává váljon a bábos élet eseményeinek.

A kezdeményezés igazán örömteli, már csak azért is, mert a megyei művelődési központ mindig is felkarolta a bábmozgalom ügyét. A bábozás ugyan viszonylag későn indult megyénkben, gyakorlatilag előzmények és tapasztalatok nélkül, csupán a hetvenes évek végén indult fejlődésnek erőteljesebben, miközben az ország más térségeiben már évtizedekkel korábban megtörtént mindez. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ átadása viszont fellendítette az amatőr bábmozgalom fejlődését Szolnok megyében is. A korszerű intézményben megteremtődtek a megyei módszertani munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek, lehetőség nyílt Szolnokon is a bábcsoportvezetők képzésére.

Nyilván elsősorban az óvodás és kisiskolás korosztályt szólították meg ezek az előadások, így egy kísérleti program is indult, amely azt vizsgálta, hogy az óvodai nevelőmunkában miképpen lehet leghatékonyabban hasznosítani a bábjátékot. A bábjáték ugyanis a kisgyerekek nevelésében óriási segítséget jelenhet, hiszen észrevétlenül formál anyanyelvtől esztétikai, kulturális, érzelmi területekig mindent. Ráadásul kitűnően be lehet vonni őket a műsorkészítés folyamatába. A bábosok folyamatosan figyelik, hogyan reagálnak a gyerekek, s a tapasztalatoknak megfelelően alakítják a műsort.

Amint a korabeli beszámolókból kiderül, a szervezettebb munkának köszönhetően a bábcsoportok tartalmi munkájában is jelentős előrelépés történt. Színesebbé gazdagabbá vált műsorválasztásuk, szebb díszletekkel, bábokkal álltak a paraván mögé.
Amellett azonban, hogy a bábozás színvonalának emelése már a nyolcvanas években elsőrendű feladat volt, a gyermekek esetében inkább a játékra, a bábjátékkal való nevelésre koncentráltak és nem a produkcióra. Ennek szellemében szervezték a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ ilyen témájú napközis foglalkozásait, vagy például a családi bábjátszók körét. A bábozásról ugyanis azt tartják, hogy ez az a művészet, amelynek amatőr művelői is nagy közönségre és komoly sikerre számíthatnak. Mindezen túl azonban komoly szakmai munka is folyt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy még országos pedagógus bábfesztiválnak is helyt adott Szolnok akkoriban.