Hírek

125 éve született a barbár zseni, Aba-Novák Vilmos
125 éve született a barbár zseni, Aba-Novák Vilmos
2019-03-14

Intézményünk névadója, Aba-Novák Vilmos festő- és grafikusművész, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt.

1894. március 15-én született Budapesten, fiatal korától tudatosan festőművésznek készült. Az I. világháború alatt a fronton harcolt és meg is sebesült, később vitézi címet kapott. 1918-ban rajztanári oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen, majd a képzőművészeti főiskolán folytatott utótanulmányokat.

1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, Szinyei-jutalmat nyert, 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt - ekkor tért át a korai reneszánsz mesterek tanulmányozása nyomán a temperafestésre.

Hazatérve reprezentatív állami és egyházi megbízásokat kapott: 1931-ben szakrális és honfoglalási tárgyú freskókat készített Szeged legrégebbi épületébe (Demeter-torony), 1933-ban a jászszentandrási katolikus templom freskóit festette.

1936-ban a szegedi Hősök kapuján dolgozott, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus és Szent István-emlékév idején pedig a budapesti városmajori templom és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum falfestményeit készítette el. A pannonhalmi millenniumi emlékmű is az ő nevéhez fűződik.

Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült. A híres történet szerint akkor Picasso a monumentális alkotást látva így kiáltott fel: "ki ez a barbár zseni?". Aba-Novák Vilmos 1930 és 1937 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.


Festészete magában foglalta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperaképei harsány színezéssel ábrázolják a falusi nép életét. Plakátszerű képeinek fő témája a vásár és cirkusz világa. 

A színes jeleneteket előszeretettel ábrázolta fekete háttér előtt, egy leegyszerűsített, álparaszti világot rögzítve vásznain. Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal. Monumentális freskóin a kísérőszöveg - kevéssé festői módon - szalagokon olvasható.

E műveit 1945 után reakciós tartalmukra hivatkozva lemeszelték vagy levakolták. Rekonstrukciójuk az 1990-es évektől kezdődött meg: a szegedi Hősök kapuja három boltívének belső felületére festett, az I. világháború hősei emlékére készült, 250 négyzetméteres freskóját 2001-ben avatták újra.

Aba-Novák képeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található a, Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója pedig a 2001-es restaurálást követően a székesfehérvári Csók István Képtárba került.

Műveiből 1962-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett gyűjteményes tárlatot. 2008-ban Debrecenben A barbár zseni címmel mintegy 150 festményét állították ki, közülük több Magyarországon addig még nem volt látható. 2009-ben egyik fontos műve, a Nagy vurstli 85 millió forintért kelt el egy árverésen.


 

1894. március 15-én született Budapesten, fiatal korától tudatosan festőművésznek készült. Az első világháború alatt a fronton harcolt és meg is sebesült, később vitézi címet kapott. 1918-ban rajztanári oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen, majd a képzőművészeti főiskolán folytatott utótanulmányokat, dolgozott Nagybányán és Szolnokon. 1922-ben volt az első grafikai kiállítása az Ernst múzeumban. Aba-Novák Vilmos: Önarckép, 1920 (Fotó: MNG) ? “Születtem 1894. márc. 15-én Budapesten. Középiskolai érettségi (reál) után 1912-ben a Rajztanárképző Főiskolán, két év elvégzése után 1914-ben kitört a háború. Bevonultam. 1918 őszén leszereltem. Nem lévén akkor se pénzem, se műtermem, a József Műegyetemen, a rajzi tanszéken tanársegédi állást vállaltam. 1919-ben télen kezdtem rajzolni és festeni autodidakta módjára. Mindent újra elölről kezdve. Amit 1912-14-ig a Rajztanárképző Főiskolán elsajátítottam, a Székely Bertalan-Lotz hagyományok erőtlen csökvényei és némileg a nagybányai ideológia – semmiképpen sem elégítettek ki. A formát vizsgáltam a legabszolútabb értelemben. Szinte kacérkodtam a kubizmussal. Majd a rézkarcolás érdekelt és 1922 őszén Olgyai Viktor tanítványa lettem, újra bejárva a Főiskolára, a Grafikai tanszékre. 1922 őszén első kiállításom az Ernst Múzeumban rajzokkal és grafikával. A grafika fehér-fekete lehetőségei közepette a szín is érdekelt. Festettem. 1924-ben az Ernst Múzeumban mint festő bemutatkoztam. Azután 1927-ben újra egy kollekciót állítottam ki ugyanott. – Külföldi szereplések: Róma (1927), Firenze, Velence (1924-1928), Moszkva (1923), amerikai turné (1927 Cleveland stb.), Zürich (1924), Varsó (1927), Stockholm (1926). Díjak: 1925-ben Szinyei grafikai díj, 1928. Szinyei aranyérem, 1925-ben Szinyei utazási díj. Tagság: Szinyei Merse Társaság, K.U.T., Rézkarcolók Egyesülete, 1928-ban római küldetés a Collegium Hungaricumba. Naturalista vagyok, de nem a betű, hanem a lényeg szempontjából. Földön járok, szemem a térben kutat, felfelé nézek. Ezt a rövid néhány adatot életemből Elek Artúr szerkesztő úr kívánságára adom meg, 1928. okt. 11-i sorai kapcsán.” Aba Novak Vilmos II. Margit krt. 54. Budapest, 1928. X. 15. Az itáliai tanulmányok 1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, Szinyei-jutalmat nyert, 1927-ben tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT). 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, ekkor tért át a korai reneszánsz mesterek tanulmányozása nyomán a temperafestésre. Benyomásait, élményeit tusrajzokon, üde akvarellvázlatokon rögzítette, amelyek alapján egész festménysorozatokat készített a dombokra felkúszó városokról, tengerparti kikötőkről. Aba-Novák Vilmos a magyar templomfestészetben is a megszokottól eltérőt hozott létre. Újításai a többi között a jászszentandrási és a budapesti Városmajori templom freskóin figyelhetők meg. Az utóbbi alkotás a magyar egyházi vezetés és a templomba járó hívek között olyan nagy ellenérzést váltott ki, hogy tiltakozásuk a római pápáig is eljutott. Ő is azt a művészpályát járta be, mint a legtöbb magyar művész általában: itthon még nem ismerték el, a világban viszont már igen. Hazatérve reprezentatív állami és egyházi megbízatásokat kapott: 1931-ben szakrális és honfoglalási tárgyú freskókat készített Szeged legrégebbi épületébe, a Demeter-toronyba, 1933-ban a jászszentandrási katolikus templom freskóit festette, hatalmas vihart kavarva, mert a kárhozottak között a helyi potentátokat is ábrázolta. 1936-ban festette ki a szegedi Hősök kapuját, az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszus és Szent István-emlékév idején készültek a budapesti városmajori templom és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum, 1939-ben a pannonhalmi millenniumi emlékmű falfestményei. “Ki ez a barbár zseni?” Kevesen tudják, de Benito Mussolini gyűjtötte a magyar festőzseni műveit, rajongott a képeiért. Aba-Novák Vilmos a világhírű kortárs képzőművészeket – köztük Picassót – is lenyűgözte. Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült, Picasso a monumentális alkotást látva így kiáltott fel: “Ki ez a barbár zseni?” 1930 és 1937 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvén fejezte ki magát. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperaképei harsány színezéssel ábrázolják a falusi nép életét. Plakátszerű képeinek fő témája a vásár és cirkusz világa, a színes jeleneteket előszeretettel ábrázolta fekete háttér előtt. Budapesten halt meg 1941. szeptember 29-én, 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Aba-Novák Vilmos: Csikszeredai vásár (Fotó: MNG) ? Piktúrája grafikus jellegű, képein tiszta színfoltok kontrasztjai uralkodnak, olykor szinte groteszk túlzásokkal. Monumentális freskóin a kísérőszöveg – kevéssé festői módon – szalagokon olvasható. E műveit 1945 után reakciós tartalmukra hivatkozva lemeszelték vagy levakolták. Rekonstrukciójuk az 1990-es évektől kezdődött meg, a szegedi Hősök kapuja három boltívének belső felületére festett, az első világháború hősei emlékére készült, 250 négyzetméteres freskóját 2001-ben avatták újra. Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója is a 2001-es restaurálást követően került a székesfehérvári Csók István Képtárba. 2011-ben Szolnokon a nevét viselő kulturális központban emlékfalat avattak tiszteletére. A modern európai festészet egyik legjelentősebb mesterének képei jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található. Műveiből 1962-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezett gyűjteményes tárlatot. 2008-ban Debrecenben A barbár zseni címmel mintegy 150 festményét állították ki, a képek közül több Magyarországon hosszú ideig nem volt látható. 2009-ben egyik fontos műve, a Nagy vurstli egy árverésen 85 millió forintért kelt el. Aba-Novák Vilmos: Körmenet (Fotó: MNG)

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.